AbstractsAnthropology

Néptánc – Társastánc – Társadalmi viszonyok

by Máté Kavecsánszki




Institution: University of Debrecen
Department:
Year: 2014
Keywords: Hagyományos táncműveltség; traditional danceculture; társastáncok; ballroomdances; társadalmi valóság; socialbackground; közösségi identitás; community’s identity; táncfolkorisztika; ethnocoreology; táncantropológia; anthropologymethods; narratív paradigma; narrativeparadigm; társadalmi és történelmi folyamatok; social and historicalprocesses; Köröstárkány; Köröstárkány (Tarcaia, Bihor, Romania); Messzelátó-Sóstó; Messzelátó-Sóstó (Bihar, Hungary); Történelemtudományok; Bölcsészettudományok
Record ID: 1178019
Full text PDF: http://hdl.handle.net/2437/189515


Abstract

Doktori értekezésemben a magyar paraszti közösségek tradicionális tánckultúrája és a nyugat-európai eredetű társastáncok közötti kapcsolatot vizsgálom az általános magyarországi tendenciákat, illetve egy magyarországi és egy romániai magyar település esetpéldáját bemutatva. Vizsgálódásaim során elsődlegesen a tánckultúra társadalmi hátterének megértésére koncentrálok. Hangsúlyozom és bizonyítom, hogy egy közösség tánckincse különböző mértékben – látens vagy manifeszt módon –, de mindig hordozza a közösség identitásának bizonyos töredékét: táncain keresztül a közösség vizuálisan reprezentálja önmagát. A tánckincsben bekövetkező módosulás – jelen esetben a társastáncok megjelenése – így a közösséget érő kulturális és társadalmi hatásokat jelzi, amelyekre a csoport különbözőképpen reagál táncain keresztül. Ennek példáit részletesen ismertetem a fejezetekben. Értekezésemben a tánctudományi kutatások olyan irányát vázolom fel, amely eltér a magyar táncfolklorisztika klasszikus kutatási irányától, jóllehet a paraszti tánckincs és a társadalmi elit kultúrájának érintkezését a hazai tánctudomány jeles kutatói mindig is kiemelték. A téma kutatástörténeti előzményeit önálló fejezetben tárgyalom. A tánckultúrán keresztül történő társadalmi változásvizsgálat okán tartottam szükségesnek a hagyományos táncfolklorisztikai és az újabb keletű antropológiai módszer összehasonlítását. Bemutatom, hogy a két diszciplína milyen területeken és hogyan tudja egymást kiegészítve még komplexebbé tenni a tradicionális táncműveltség kutatását. Az értekezésben összefoglalom a társastáncok és a tradicionális paraszti táncok kapcsolatának kutatásával kapcsolatos eddigi eredményeket, vázolom az eddig felmerülő problémákat, javaslatot teszek a terminológiai kérdések tisztázására. Részletesen bemutatom a társastáncok és a paraszti táncnyelv érintkezésének történetét a 16. századtól kezdődően és párhuzamba állítom ezt a társadalomtörténeti folyamatokkal. A 19. századtól kezdődően folyamatosan utalok a paraszti polgárosulás jelenségére, amely eltérő időben és különböző intenzitással hatott a magyar parasztság tradicionális kultúrájára. Lényegi jelentősége miatt többször kiemelem, hogy a 19. század utolsó harmadában terjedő szabályozott térformációs – sokszor történelminek is nevezett – társastáncokat a paraszti közösség, a korábbiakhoz hasonlóan még képes volt folklorizálni, a 20. század első évtizedeiben viszont a szabályozatlan társastáncok már akkor érik el a paraszti kultúrát, amikor a hagyományos közösségek felbomlóban vannak, így a folklorizációra már nincs erejük és idejük. A társastáncok kutatásának két esetpéldáját mutatom be. A romániai magyar település, Köröstárkány táncéletét a 20. század közepéig elemezem a kontextuális táncantropológia módszertana szerint. A tánckultúra társadalmi vonatkozásaival kapcsolatban itt elsősorban a határon túlra szakadt falu etnikai sziget jellegét, illetve a hagyományőrző attitűd mögött megbúvó identitásvédelem fontosságát emelem ki, amely a táncéletben is megnyilvánul. A magyarországi Messzelátó-Sóstó…